Orfeum

A szerdai posztból tudható, hogy a címadó dal az Egy tál lencse című filmben hangzott fel először, két agoranyúl-tenyésztőtől. A szöveg alapján valamivel komolyabb, giccsben gazdag szerelmi drámának képzeltem volna el a filmet. Ehhez képest már a nyitóképben vidám, zenés filmvígjátékként határozzák meg - ami azért giccsben gazdag marad, szerencsére. És tényleg vidám is. Személyes kedvencem a keresztrejtvényen nyert kombiné, ami az egész bonyodalmat elindítja, de maguk a szereplők is egészen parodisztikusak mai szemmel nézve: a  film végén a boldog szerelmesek nyúltelepén dolgozó féltékeny méltóságos úr, a Karády-Jávor páros mint nyúltenyésztő....:)) A forgatókönyvet Nagy Lajos írta és Tersánszky Józsi Jenő. (Utóbbi vázlatos életrajzát ajánlom elolvasni annak, aki nem ismerné. Ebből kiderül az is, hogy  zenehumoristaként is voltak fellépései: Klikk. Misi Mókus kalandjait is neki köszönhetjük egyébként.)

Most rendhagyó módon először a mai változattal kezdem, merthogy ez a kedvencem. (Sőt, nekem az eredeti nem is tetszett, de ez titok!)

Budapest Bár - ének: Frenk

Elmondottam a szélnek lenn a kertben,
S a Hold is tudja már, hogy nem szeretlek.
Virágaid és vallomásaid,
Tán azt hiszed, hogy örömet szereztek.

Gyűlölöm a vadvirágos rétet,
Hol a kezed a kezembe tévedt.
Gyűlölöm az emlékedet,
Ez a pár nap mi volt neked?
Kinek felelsz, kinek bűnhődsz érte?

Gyűlölöm már életemben mindig,
Tekinteted puha, nagy bilincsét.
Szemed sarkán azt a vásott,
Azt a rejtett mosolygásod,
Azt a hívó, titkos kicsi fényt.
Gyűlölöm a barna hangod,
Ezt a furcsa mély harangot.
Nékem tűzvészt kongatott,
Habár mily' halkan suttogott.

Gyűlölöm a vadvirágos rétet,
Hol a kezed a kezembe tévedt.
Akármilyen csodaszép volt
Az volt a baj, az a kézcsók,
Ott kezdődött minden fájdalom.

A film cselekményéhez méltó dalszöveg legjobb sora nálam a 'tekinteted puha, nagy bilincse' szerkezet.

És akkor jöjjenek az elődök. Karády Katalin és a Pátria Rádiózenekar, vezényel a dal és a szöveg szerzője, Polgár Tibor, 1941-ből:

Itt pedig a filmből vett duett. Jávor Pál kezd. Mindég.

A filmben egyébként külön-külön is eléneklik a biztonság kedvéért, úgyhogy akit jobban érdekel, nézze végig:))

Na jó, egy kis segítség: 

Egy kis zene és éjjeli felfordulás, a negyedik perctől harisnyakötő és fedetlen vállak az ágyban, majd a dühös Karády elénekli, hogy gyűlöli a vadvirágos rétet. Itt.

Karády öröme a nyúl (és a levél) láttán, illetve a következő poén a Szent István körúti Ínyencek boltjában

- Tudod, hogy mennyire szeretlek?

- A disznósajtot szereted!

Itt.

ui.: Facebookon keressetek Orfeum Blog név alatt - posztmentes időszakban képekkel szórakoztatok ott:))